Budapest, 2016. április 14., csütörtök (MTI) - Kállay Miklós egykori miniszterelnöknek állított emléktáblát Budapesten, a Józsefvárosban a helyi önkormányzat és a politikus családja csütörtökön. A Kállay Miklós 1930-as évekbeli lakóháza, a Horánszky utca 12. előtt tartott ünnepségen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy a néhai kormányfő reálisan mérte fel a Magyarországra leselkedő pusztító eszmék, a nácizmus és a bolsevizmus veszélyeit.
Hozzátette: a történelem sajnos igazolta Kállay Miklós félelmeit, az országot ugyanis bajba sodorták ezek az ideológiák.

A miniszter azt mondta: az egykori kormányfő nehéz, kritikus, sötét időszakban vállalta Magyarország irányításának felelősségét. Úgy fogalmazott: emléke azt üzeni, hogy a reménytelen helyzetekben is meg kell maradnunk embernek, magyarnak. Sántha Péterné, Józsefváros alpolgármestere arról beszélt, hogy Kállay Miklós elkötelezett magyar volt, akit mély emberség és tisztesség jellemzett.

A politikus tisztában volt vele, hogy az ország gazdasága gyenge, fegyveres ereje pedig jelképes, ilyen feltételek mellett pedig csak az lehetett a célja, hogy kívülálló legyen a második világháborúban - fűzte hozzá. A rendezvényen Kállay Kristóf, a néhai miniszterelnök unokája is részt vett. Ő azt mondta: nagyapja egy ellentmondásos történelmi időszakban volt egyszerre kiváló politikus és kiváló családapa. Megjegyezte: Kállay Miklós mintagazdaságot vezetett a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kállósemjénben, és sok újítását - például árvízvédelmi megoldásait - mások is átvették.

Nagykállói Kállay Miklós, aki 1942 és 1944 között állt a kormány élén, elszegényedett nyíregyházi dzsentricsaládban született 1887-ben. A politikai életbe jogi diplomájának megszerzése után kapcsolódott be: Bethlen István
kormányában kereskedelemügyi államtitkár volt, majd 1932-ben Gömbös Gyula alatt földművelésügyi miniszter lett. Mivel nem értett egyet Gömbösnek a totális állam felé mutató elképzeléseivel, 1935-ben lemondott, és Bethlennel együtt kilépett a kormánypártból.

Valószínűleg mérsékelt politikai nézeteinek és angolbarát orientációjának köszönhette, hogy 1942 márciusában Horthy Miklós kormányzó őt nevezte ki miniszterelnöknek a németek támogatását élvező Bárdossy László utódaként.
Kállay Miklós a saját és az ország lehetőségeihez mérten igyekezett ellenállni a németek követeléseinek, amelyek a zsidókérdés mielőbbi megoldását sürgették.

A miniszterelnök a második világháborúból való kiugrás lehetősége iránt tapogatózva felvette a kapcsolatot a britekkel és az amerikaiakkal. A Kállay-kettős, vagyis az angolszászok és a németek közötti hintapolitika azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, Adolf Hitler német kancellár zöld jelzést adott Magyarország 1944. március 19-ei megszállásának.

A német megszállás után Kállay Miklós a török nagykövetségre menekült, de azt a nyilasok követelésére 1944 novemberében kénytelen volt elhagyni. Letartóztatták és Sopronkőhidára, majd Mauthausenbe, később pedig Dachauba vitték, ott érte a világháború vége. Nem tért többé vissza Magyarországra, Capri szigetén, majd az Egyesült Államokban élt 1967-ben bekövetkezett haláláig. Hamvait 1993-ban szállították szülőföldjére.