A sajtóban sokat olvashattunk róla, most nézzük, milyen paraméterei vannak egy nukleáris erőmű létesítésének. Először 1988-ban merült fel a szénerőművek atomerőművekre való lecserélésének gondolata az Egyesült Királyságban, de kismillió ok és körülmény miatt csak pár éve kezdődött meg a 6 millió háztartás energiaellátását érintő Hinkley Point C építése. Többtucat cikk született erről a magyar sajtóban is, hiszen az ügy tanulságos iránymutatást adott az energetikai helyzetet, valamint a biztonsági- és környezetvédelmi álláspontokat illetően. No de Hogyan építsünk nukleáris erőművet? – fordult meg a kérdés egy dokumentumfilmes stáb fejében, akik aztán meg is örökítették a gigantikus munkálatokat. Hazánkban a Viasat Explore kalandcsatornán érhető el a kétrészes film február 16-án és 23-án 19:45-kor.

Első lépésben szereznünk kell 22 milliárd angol fontot (azaz nagyságrendileg 9 billió forintot), aztán keresnünk kell egy 250 futballpályának megfelelő méretű ingatlanterületet, és indulhat a munka, természetesen kismillió biztonsági előírásnak is eleget téve!

Európa egyik legnagyobb nukleáris erőműve, a Hinkley Point C már épül az angliai Somerset egyik elhagyatott sarkában. A jelenlegi tervek szerint 2027-ben áll munkába, és úgy 60 évig biztosan üzemel majd, miközben közel 6 millió otthont lát el energiával. Mamutvállalkozás, amely kivitelezésének minden pontja óriási felelősséggel jár – főleg, hogy az erőműbe egy olyan újfajta nukleáris reaktort telepítenek, amelyhez fogható még nem üzemelt Európában. És hogy miért olyan gigantikus ez a vállalkozás? Íme néhány példa a Hogyan építsünk nukleáris erőművet dokumentumfilm alapján:

A munkálatok megkezdésekor (2014-ben) 400 munkás dolgozott a tervezett építkezés helyszínére vezető utakon, egy körforgalom és egy ideiglenes kikötő felállításán. Egy évvel később egy 1000 munkás elszállásolására alkalmas területet különítettek el, 2016-tól pedig egy külön busztársaság 160 buszból álló flottája szállítja az építkezésre a dolgozókat. A teljes építkezés 5 000 építő, beszállító és mérnök segítségével történik majd.

·A Hinkley Point C-ben nem egy, hanem mindjárt két nukleáris reaktor is épül, amelynek olyan masszív az alapzata, hogy reaktoronként három napon át folyamatosan önteni kellett bele a betonkeveréket, hogy feltölthessék – ha egyszer elkezdődött az öntés, akkor már nem lehetett leállni, különben az egész kárba veszett volna.

Három hűtőcsatorna vezet majd az erőműhöz, ezek közül az első egy 3,5 km hosszú földalatti járat, ami a Bristol-csatornát köti össze az erőművel és másodpercenként 120 000 liter tengervizet forgat meg, amely a reaktor hűtéséhez elengedhetetlen. Ennek kifúrásához olyan gigantikus fúrót kellett üzembe helyezni, amelynek az elemeit a helyszínre szállítani kisebbfajta logisztikai csoda volt. A tengervizet pedig 4 darab, egyenként 44 méter hosszú és 8 méter magas szerkezet gyűjti be és szűri meg, melynek telepítése olyan, mintha egy óriás legózna – a víz alatt. Ráadásul a „játék” előtt még arról is meg kellett bizonyosodni, hogy a tengerfenéken nem maradtak-e bombák a II. világháborúból...

A reaktor biztonsági bélése öt masszív, gyűrűalakú elemből áll. Csak az alsó szekció nagyjából 60 méter magas, és ezt a gyűrűt milliméteres pontosággal kellett megmunkálni, tekintve, hogy az első biztonsági gátat jelenti egy esetleges szivárgás esetén. Az elem elhelyezéséhez a világ legnagyobb daruját használták fel: a Big Carl névre hallgató, 250 méter magas emelőszerkezet megépítése is külön mutatvány volt, hisz csak az elemek odaszállítása 400 részletben történt.

Ahogy a Viasat Explore dokumentumfilmjéből kiderül, a Hinkley Point C csapatának az elkövetkező években még egy áradásgátló rendszert is fel kell építenie – egy mérnöki csodát, ami még az olyan, nagyjából 10 000 évente jelentkező vihardagályok ellen is védettséget nyújt, ami anno a fukusimai atomerőmű-balesetet okozta. És talán nem is gondolnánk, de a mérnökök a tervezés során még egy esetleges meteorit becsapódását is számításba vették…