Nem voltak ujjlenyomatok? Nem tudtak DNS-mintát venni? A pszichológiai profilozás sem létezett még? Vajon akkor hogyan oldották meg a ma használt technológiák előtt a bűneseteket? A Viasat History Gyilkos történelem című dokumentumsorozata május 3-án hétfőn 22:00 órakor visszarepül az időben, hogy közelebbről is megvizsgálja a történelem néhány igen sokkoló bűnesetét és azt, hogy akkoriban hogyan göngyölítették fel ezeket. A sorozat végigkalauzolja a nézőket különböző történelmi nagyvárosok múltjának legmegdöbbentőbb bűnesetein, amelyek rengeteg fejfájást okoztak az akkori nyomozóknak, de felforgatták a közvéleményt is. A hatrészes széria az elmúlt 200 év bűneseteiből válogatott.

Történelemmel egyidős sorozatgyilkosok. A történelmi feljegyzések az időszámításunk előtt második században élt Liu Penglit – az akkori kínai császár unokaöccsét – azonosítják a legkorábban dokumentált sorozatgyilkossal, aki minimum 100 rabszolgával és törvényen kívülivel végzett, csupán a saját szórakoztatására. Jóval később, a XV. század Franciaországának egyik legtehetősebb embereként Gilles de Rais számos fiatal fiút rabolt el a környező falvakból és a kastélyába hurcolta őket, hogy előbb szexuálisan bántalmazza, majd végezzen velük. Áldozatainak száma több százra rúgott. Szintén rengeteg feljegyzés szól Báthory Erzsébetről, a magyar arisztokratáról, aki minimum 650 fiatal lánnyal végzett, mielőtt 1610-ben elő nem állították. De említhetjük a történelem egyik leghírhedtebb sorozatgyilkosává vált Hasfelmetsző Jacket is, aki a XIX. század végének Londonjában végzett legalább öt nővel. Kilétét soha nem sikerült azonosítani, és őt tartják az első modern sorozatgyilkosnak.

Elkapni egy gyilkost a múltban

Az FBI csupán a XX. század közepén fejlesztette ki a pszichológiai profilozást, amely korábban elkövetett gyilkosságok és azok elkövetőinek jellegzetességei, módszerei és motivációi alapján készített egy útmutatót a hasonló bűnesetek felderítésére. Ezt megelőzően gyakorta csupán a szerencsén, vagy a nyomozók intuícióján múlt, hogy a gyilkosokat elfogták. Persze korábban, még a modern kriminalisztika előtt az elkövetők is felületesebbek voltak – nem jártak el olyan körültekintően a hátrahagyott nyomaik ügyében és módszereikben sem válogattak, így bár a rendőröknek sokkal szűkösebbek voltak a lehetőségeik, a tanúvallomásokból, a nyilvánvaló indokokból és a gyakorta felbátorodó elkövetők feltűnő hibáiból sikerült a nyomukra találni.

De ez nem minden esetben volt így. A Gyilkos történelem bűnesetei közül lehet, hogy néhány már a feledés homályába merült, de természetük és csavarosságuk sok esetben arra kényszerítette a korabeli nyomozókat, hogy az árnyékukból kilépve olyan új módszereket dolgozzanak ki és vessenek be, melyek könnyűszerrel forradalmasíthatták a bűnüldözést. Ennek részleteibe ássa bele magát az újonnan forgatott Viasat History dokumentumfilm.