Akkor is áfacsalással vádolják Czeglédyt, ha el sem jutott hozzá az áfa
A Czeglédy Csaba és társai ellen indult vizsgálatok és nyomozások „melléktermékeként” szerdán kiderült: Magyarország 2015-ben szinte egy teljes éven keresztül az uniós adójoggal ellentétes szabályozást működtetett, így a NAV valójában nem kötelezhette volna a cégeket az úgynevezett fordítottáfa-rendszer betartására. A Csongrád Megyei Főügyészség csütörtökön egy rövid közleményben jelezte, szerinte nincs itt semmi látnivaló, a Humán Operátor Kft. kontra Magyarország eljárásban született európai bírósági határozat egyáltalán nem releváns Czeglédyék bűnügyében. Az ügyészség reakciója azért meglepő, mert a Luxemburgban kihirdetett döntés alapjaiban érinti az adóhatóságnak a Humán Operátorral szemben hozott korábbi elmarasztaló határozatait.
Az Európai Uniós Bíróság állásfoglalását a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kérte. Zalaegerszegen 2017-ben kezdődött a Humán Operátor és a NAV között a 2015-ös évi áfafizetésre vonatkozóan kialakult jogvita peres eljárása. A NAV korábban vizsgálatot folytatott a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó szombathelyi cégnél, és a 2015-ös év első 7 hónapjára összesen 434 millió áfahátralékot állapított meg.
A kifogásolt számláknak azonban nagyon jól dokumentált története van, jóllehet erről a későbbi ügyészségi vizsgálat során a nyilvánosságot nem nagyon tájékoztatták. Czeglédyék már azelőtt jelezték, hogy a bevezetés módja sérti az EU általános szabályait, hogy a fordított áfát a magyar parlament kiterjesztette a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásra. A hozzáadottérték-adóval kapcsolatos bármely tagállami intézkedés alkalmazása csakis akkor jogszerű, ha a Bizottság javaslatára a Tanács egyhangúlag jóváhagyta az eltérést. Márpedig az uniós jóváhagyásról akkor még szó sem volt.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium akkori államtitkára végül februárban egy képviselői kérdés nyomán jelezte az országgyűlésben, hogy Magyarország kezdeményezte Brüsszelben a derogációs eljárást. A Humán Operátor a zalaegerszegi per előterjesztésében leírta, hogy miután 2015 januárjában a cég számára teljesen egyértelmű volt, hogy az uniós jogba ütközően kötelezték a szektort az új adórendszer bevezetésére, fent akarták tartani a korábbi egyenes áfás számlázást. Ezzel először a munkaerő-kölcsönzésben érdekelt nagy megrendelők, multicégek is egyetértettek. Januárra be is fogadták a Humán Operátor számláit, ám a NAV beavatkozása nyomán sztornózni kellett valamennyit. Ezután kettős helyzet állt elő: a Humán Operátor az általa vitatott jogi helyzet miatt kitartott az egyenes számlázás mellett, a megrendelők viszont a fordított áfa szerint intézték az adózást.
Szerdán a Luxemburgban bejelentett uniós jogi álláspont alapján viszont az is egyértelművé vált, hogy a 2015-ös jogi vitában nem a NAV, hanem a Humán Operátor járt el az uniós bíróság döntésének megfelelő módon.
A NAV a költségvetésnek okozott bevételkiesés vizsgálatára felkért igazságügyi adószakértőt kifejezetten úgy instruálta a cégek között bizonylatok összesítésére, hogy külön kihangsúlyozta: a kibocsátott bizonylatokat is kérem táblázatosan rögzíteni annak ellenére, hogy a fordított áfa esetében vagyoni hátrány okozására nem került sor. (24.hu)
Az Európai Uniós Bíróság állásfoglalását a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kérte. Zalaegerszegen 2017-ben kezdődött a Humán Operátor és a NAV között a 2015-ös évi áfafizetésre vonatkozóan kialakult jogvita peres eljárása. A NAV korábban vizsgálatot folytatott a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó szombathelyi cégnél, és a 2015-ös év első 7 hónapjára összesen 434 millió áfahátralékot állapított meg.
A kifogásolt számláknak azonban nagyon jól dokumentált története van, jóllehet erről a későbbi ügyészségi vizsgálat során a nyilvánosságot nem nagyon tájékoztatták. Czeglédyék már azelőtt jelezték, hogy a bevezetés módja sérti az EU általános szabályait, hogy a fordított áfát a magyar parlament kiterjesztette a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásra. A hozzáadottérték-adóval kapcsolatos bármely tagállami intézkedés alkalmazása csakis akkor jogszerű, ha a Bizottság javaslatára a Tanács egyhangúlag jóváhagyta az eltérést. Márpedig az uniós jóváhagyásról akkor még szó sem volt.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium akkori államtitkára végül februárban egy képviselői kérdés nyomán jelezte az országgyűlésben, hogy Magyarország kezdeményezte Brüsszelben a derogációs eljárást. A Humán Operátor a zalaegerszegi per előterjesztésében leírta, hogy miután 2015 januárjában a cég számára teljesen egyértelmű volt, hogy az uniós jogba ütközően kötelezték a szektort az új adórendszer bevezetésére, fent akarták tartani a korábbi egyenes áfás számlázást. Ezzel először a munkaerő-kölcsönzésben érdekelt nagy megrendelők, multicégek is egyetértettek. Januárra be is fogadták a Humán Operátor számláit, ám a NAV beavatkozása nyomán sztornózni kellett valamennyit. Ezután kettős helyzet állt elő: a Humán Operátor az általa vitatott jogi helyzet miatt kitartott az egyenes számlázás mellett, a megrendelők viszont a fordított áfa szerint intézték az adózást.
Szerdán a Luxemburgban bejelentett uniós jogi álláspont alapján viszont az is egyértelművé vált, hogy a 2015-ös jogi vitában nem a NAV, hanem a Humán Operátor járt el az uniós bíróság döntésének megfelelő módon.
A NAV a költségvetésnek okozott bevételkiesés vizsgálatára felkért igazságügyi adószakértőt kifejezetten úgy instruálta a cégek között bizonylatok összesítésére, hogy külön kihangsúlyozta: a kibocsátott bizonylatokat is kérem táblázatosan rögzíteni annak ellenére, hogy a fordított áfa esetében vagyoni hátrány okozására nem került sor. (24.hu)
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés