Pannonhalma, 2018. november 16., péntek (MTI) - Rolla János Kossuth-díjas hegedűművész, a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertmestere kapta pénteken a Pannonhalmi Főapátság, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok általa alapított Szent Márton-díjat - tájékoztatta a főapátság az MTI-t. A 2001-ben alapított díjat olyan személyiségnek adományozzák Szent Márton napja alkalmából, aki az előző évben, években a legtöbbet tette a valamikori Pannónia területén lévő kulturális és turisztikai, valamint térségfejlesztő programok megvalósításáért, hozzájárulva ezzel a nemzeti örökség és a kulturális értékek megismertetéséhez és megőrzéséhez.

A közlemény szerint Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát a díjazottat méltatva úgy fogalmazott, Rolla János személyében nemcsak egy világhírű művésszel, hanem igaz baráttal is gazdagodott a főapátság. Rolla János kapcsolata Pannonhalmával több évtizedes, és amikor a főapátság húsz évvel ezelőtt arról döntött, hogy megújítja és rendszeressé teszi Szent Márton társadalmi körű megünneplését, elindítottak egy ma is élő hagyományt a hangversennyel.

Hozzátette, hogy Rolla János vezetésével a Liszt Ferenc Kamarazenekar világhírűvé vált, az első hangversenyüket követő első két évtizedben ők voltak a magyar klasszikus zene első számú nagykövetei szerte a világban. Ünnepi beszédében azt emelte ki Hortobágyi T. Cirill, hogy a főapátság kulturális-spirituális küldetésének középpontjában évek óta a dialógus áll, amelynek idei központi gondolata a kibékülésről szólt, arról, hogy hol húzódnak ma az egyéni és közösségi életben a szakadékok, az árkok és hol kellene elfogadni a kinyújtott kezet.

Jövőre a csendet szeretnék középpontba állítani, annak megtapasztalását a különféle dimenziókban. Létezik a szemlélődés csendje, a megnyugvásé, a letisztulásé, a megvilágosodásé. Létezik cinikus, elhallgató és megalkuvó csend, de létezik a szolidaritás csendje is, amikor szavak nélkül állunk a másik mellett, tettre készen, ha a helyzet azt kívánja - sorolta a főapát. Kiemelte, hogy önmagától és a közösségtől azt várja, hogy a csendben táruljon fel jobban az osztozás örömének a vágya, például állítva Szent Mártont, aki köpenyét a koldussal megosztotta.

Az volt a konkrét ember helyzetében a legfontosabbat nyújtó jótette, amely hiteles emberi, keresztény, bibliai lelkületből fakadt - mondta.